A birtokviszony mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van. Ez alapján ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg. A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartást tilos önhatalomnak nevezzük § . A birtokviszony abszolút szerkezetéből következően a birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt a személyt, akitől ő maga a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Ha egyazon dologra nézve több személy is birtokosnak minősül, egymással szemben a jogcímük szerint részesülhetnek védelemben (elsődleges birtokos a másodlagos birtokossal – pl. bérlő a bérbeadóval – szemben, és megfordítva). Ha azonos pozícióban van több személy (közös birtok, pl. tulajdonostársak, bérlőtársak esetén), mindegyik birtokost önállóan megilleti a birtokvédelem és követelheti a dolognak a közös birtokba bocsátását. Az ilyen közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre § .
A Ptk. a birtokvédelem háromféle eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, igazgatási úton és bírói úton. A birtokvédelem mindhárom eszköze a tilos önhatalommal szemben nyújt védelmet. A tilos önhatalom, azaz a birtoklás zavarása vagy az attól való megfosztás objektív kategória, sem rosszhiszeműség, sem vétkesség nem szükséges hozzá. A tilos önhatalomnak minősülő magatartásokat általánosságban birtokháborításnak nevezzük.
A legegyszerűbb (és legősibb) birtokvédelem a jogos önhatalom. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja § . A jogrend általában tiltja az önbíráskodást és elvárja, hogy a személyek jogaikat törvényes (a polgári jogban: bírói) úton érvényesítsék. Ez alól kivétel a tulajdon § és a birtok önhatalommal való megvédése. A birtok ellen irányuló „támadás” fogalma szűkebb, mint a birtokháborításé, csak a birtokot közvetlenül fenyegető magatartás értendő alatta. Az „elhárítás” adott esetben erőszak alkalmazását is jelentheti, de csak arányos, a birtok megvédéséhez szükséges mértékben. Az önhatalom kivételesen nemcsak a közvetlen és jogtalan támadás elhárítására, hanem a már elveszett birtok visszaszerzésére is irányulhat, de csak akkor, ha a más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná § .
Az állami (közhatalmi) eszközökkel való birtokvédelem első útja a közigazgatási, ami a bírói utat nemcsak időben, hanem jogilag is megelőzi. Főszabály szerint birtokháborítás esetén először ezt az utat lehet igénybe venni. Az igazgatási út a birtoklás tényén alapuló egyszerűbb, gyorsabb birtokvédelem (hagyományos elnevezéssel: posszesszórius birtokvédelem). A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző az illetékes. Birtokháborítás esetén a birtokos egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését § . Egyszerűbb esetekben ez az eljárás tehermentesíti a bíróságokat, de a felek érdeke is a helyben történő, gyors ügyintézés. A jegyző határozatával helyreállítja az eredeti birtokállapotot és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy a birtokos nem volt jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozatát haladéktalanul közölni kell az érintettekkel, és három napon belül végre kell hajtani, mégpedig akkor is, ha az érdekelt fél a bíróság előtt keresetet indított.
Igazgatási út: jogorvoslat és a határozat végrehajtása
A jegyző határozata ellen ugyanis államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az azt sérelmesnek tartó fél a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható § . Ha a birtokvitában a dologgal kapcsolatos hasznok, károk és költségek kérdése is felmerül, egyszerűbb esetben a jegyző ezekről is határozatot hozhat (de nem köteles hozni). Az ilyen határozat végrehajtására azonban nem a jegyzőnek, hanem a székhelye szerint illetékes bíróságnak van hatásköre. Nincs helye végrehajtásnak akkor, ha az érdekelt fél akár a hasznok, károk, költségek, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. A bíróság a hasznok, károk, költségek kérdésében akkor is köteles határozatot hozni, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.
Birtokvédelem bírói úton: a birtokper
A birtokvédelem bírói útját rendes (hagyományosan: petitórius) birtokvédelemnek nevezzük. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, döntése ilyen értelemben – szemben a jegyző határozatával – véglegesen lezárja a birtokvitát. A birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezni kell, az ellenbizonyítás a másik felet terheli, aki saját jogosultságára hivatkozik § .
A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság elé:
- ha a jegyző határozatát – akár a birtoklás, akár a hasznok, károk, költségek kérdésében, vagy mindkét vonatkozásban – sérelmesnek tartó fél a határozat megváltoztatását kéri;
- ha a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kéri;
- ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, és a birtokos ezért közvetlenül a bírósághoz fordul § .
Az ítélkezési gyakorlat szerint birtokperek leggyakrabban a szomszédjogi vitákban (szükségtelen zavarások, pl. zaj, fény, bűz, rezonancia stb. esetén), a tulajdonostársak belső viszonyában, a bérbeadó és bérlő vagy a tulajdonos és egy korlátolt dologi jog jogosultja között fordulnak elő.
Forrás: Magyarország.hu
